Ma minden nyugodt, az érzelmeim is. Rájöttem, h. Isten nagyon furcsa, ott van a megtört sötétben is, némán-hallgatagon. Gecsemáné... Ábrahám olyasmit élt át, mint Isten, csak végül nem lett szükség az áldozatra. Szinte beteges ez az egész őrület, miért volt erre szükség? Isten hatalmas ígéretei, h. majd annyi lesz az utódja, mint csillag az égen, aztán a hosszú, megalázó terméketlenség türelmetlen, fájdalmas kétkedései, és aztán megszületik a csodagyerek, akit Isten a saját apja kezével akar kivégeztetni. Minden, csak nem logikus, minden csak nem könnyű, szinte értelmetlen, és kegyetlen, vajon feloldja mindezt a happy end? Jól gondold meg, ha Isten barátja akarsz lenni... De mit hitt el Ábrahám igazából? Azt, h. Isten jó, és mindenható és feltámaszthatja a fiát? Nekem kicsit gyanús lett volna, h. a Tízparancsolat Istene azt mondja, öld meg a saját fiadat, holott mindig is utálta a pogányok emberáldozatait. Bár még nem hallottam Istent hangos szóval szólni hozzám, biztos meggyőző lehet.