Szörnyek

Végiggondolva ezt a kint töltött évet, talán úgy tudnám legjobban összefoglalni az itt megtett lelki utamat, hogy birkózás a szörnyeimmel. A legnagyobb és legbonyolultabb szörnyem a Félelem: félelem a haláltól, az élettől, de leginkább önmagamtól, a nemelégségtől, a kevésségtől. Nicole Mullen prófétikus dalát hallgatva döbbentem rá erre tegnap: "I am free to be me." A Félelem pedig általában a Perfekcionizmus Óriásától indul útra, ami a Megfelelni akarás gyötrelméből születik és az istenadta tiszta Szeretetvágyra vezethető vissza. Nem bírja a szívem elhinni, hogy szerethető és Szeretett vagyok, még most sem...