2.rész: Lelassulás és Örömünneplés
Mottók:
“Akármennyire is panaszkodunk, hogy rohanás az életünk, mégis nap, mint nap a rohanás kényszerében élünk. Fontosnak érezzük tőle magunkat, fenntartja az adrenalinszintünket, és addig sem kell az életünk mélységeivel szembesülni.” (John Ortberg)
Business creates barrenness, barrenness creates business.
Az elfoglaltság ürességet okoz, az üresség elfoglaltságra sarkall.
Egy bölcs testvér szerint a legtöbb amit tehetünk lelki egészségünkért ez:
Kegyetlenül számold fel a rohanást az életedben!
A rohanás a lelki élet legnagyobb ellensége.
“Roham-láz”
Legtöbbünk zaklatott, rohanó életet él. Annyira sietünk és annyira el vagyunk foglalva, hogy
igazából nem is éljük az életet, hanem csak felületesen átfutunk rajta. Ez a halálos iram persze egészségtelen, mind lelki, mind testi szempontból. A “roham-láz” nemcsak rendezetlen időbeosztásunkat leplezi le, hanem szívünk rendezetlenségére is rámutat. De megzabolázhatjuk magunkat, és tanulhatunk a Mestertől, aki bár elfoglalt volt, soha nem rohant.
Mk 6, 3o-46 Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszélték neki mindazt, amit tettek és tanítottak. Ő pedig így szólt hozzájuk: "Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé." Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük. Elhajóztak tehát egy lakatlan helyre magukban. De sokan meglátták és felismerték őt, amikor elindultak, ezért minden városból összefutottak oda, és megelőzték őket. Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őket sok mindenre tanítani. De amikor az idő már későre járt, odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki: "Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár. Bocsásd el őket, hogy a környező településekre és falvakba menve ennivalót vegyenek maguknak." Ő azonban így válaszolt nekik: "Ti adjatok nekik enni!" Mire ők ezt mondták neki: "Talán mi menjünk el, és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?" Jézus azonban megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" Amikor megnézték, így szóltak: "Öt kenyerünk van, meg két halunk." Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit egy-egy csoportba a zöld fűre. Le is ültek százas és ötvenes csoportokban. Ekkor Jézus vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak. Miután mind ettek, és jól is laktak, összeszedték a kenyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a halakból maradt. Akik pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak férfiak. Ekkor Jézus azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Bétsaida felé, amíg ő elbocsátja a sokaságot. De miután elbúcsúzott tőlük, felment a hegyre imádkozni.
Wow, pedig Ő már csak fáradt lehetett egy ilyan nap után, de az Atya jelenlétében pihent meg, szenvedélyesen kereste a nyugalom, a feltöltődés helyét amikor elfáradt, pedig Ő Isten. Határokba bújt értünk, megmutatta, hogy a fáradtságot fel kell ismerni és reagálni kell rá, pihenni kell, ezt gyakran elfelejtjük, és szupermenekként, meg szuperwumenekként halálra hajszoljuk magunkat, mintha ezt várná tőlünk Valaki, mintha ez adná meg az értékünket, mintha a munka szolgái lennénk, mintha a tettek szolgái lennénk. Jézus nemcsak meghalt értünk, hanem értünk élt, ez a rész épp annyira fontos, mint a megváltás, csak kevesebbet gondolunk rá. Mit jelent Őt követni? Megtagadni a földi sodrást, kilépni az idő önkényuralmából? "Az idők gonoszak...":) Mi lesz velünk a mennyben idő nélkül?
Lk 5, 15-16 De a híre annál jobban terjedt, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassák, és meggyógyítsa őket betegségeikből. Ő azonban visszavonult a pusztába, és imádkozott.
Puszta, elhagyatott helyek, milyen kiváltságosak vagytok, hogy hallottátok kérdezni, sóhajtani, sírni, kacagni az IstenFiút...
Lk 1o, 38-42 Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta. Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét.Márta pedig teljesen lefoglalta magát a sokféle szolgálattal. Ezért előállt Márta, és így szólt: "Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen!" Az Úr azonban így felelt neki: "Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle."
A rohanás felszámolása nem pusztán azt jelenti, hogy kihúzok pár dolgot a napi tennivalóim közül, hanem inkább azt, hogy felállítom a helyes fontossági sorrendet az életemben. Az Élő Ige számtalanszor figyelmeztet, hogy ne hagyjuk magunkat felemésztődni a földi dolgokban, hiszen a pénz hajhászása, az ételért, ruházatért, lakóhelyért való aggodalom, az elismerés és hatalom utáni vágy mind-mind rohanásra unszol. Szedjük rendbe a lelkünket:
Mt 16, 26 Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Vagy mit adhat az ember váltságdíjul a lelkéért?
1Tim6, 6-7 Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle.
Fil 3, 18-21 Mert sokan élnek másképpen: akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, hogy ők a Krisztus keresztjének ellenségei; az ő végük kárhozat, a hasuk az istenük, és azzal dicsekszenek, ami a gyalázatuk, mert földi dolgokkal törődnek. Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket, azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket.
A lelassulás és az egyedüllét lelki gyakorlata
Vajon miért rettegünk és menekülünk olyan eszeveszetten az egyedülléttől?
Azokra az időkre, amikor minden oldalról nyomás nehezedik ránk és folyton úgy érezzük, rohannunk kell, mert nem leszünk készen:
1Pt 5,7 Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.
Fil 4,6-7 Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.
Gyakorlati ötletek lassulni vágyóknak:
állj be a hosszabb sorba a boltban, engedj magad elé valakit, kezdd el élni és élvezni a várakozást bármilyen helyzetben is kell várakoznod, vezess a lassabb sávban, tölts naponta hosszabb időt egyedül Istennel, amikor mindentől elvonulhatsz, fellélegezhetsz, feltöltődhetsz, láthatod magad szeretett és szent gyermekként, és reflektálhatsz életed történéseire. Az egyedüllétben tanulhatjuk meg igazán ünnepelni az ÉLETet, itt hallhatjuk meg Isten nevetését, sírását, itt válhatunk hálássá, kell hozzá a CSEND.
Örömünneplés
Joy is the serious business of Heaven. (C.S.Lewis)
Az öröm a legkomolyabb elfoglaltság a mennyben.
(G.K. Chesterton: Orthodoxy) A gyerekek annyira tele vannak életszeretettel és energiával, hogy élvezik ha újra meg újra kipróbálhatnak, megnézhetnek, vagy meghallgathatnak valamit. Míg a monoton ismétlés képes az őrületbe kergetni a felnőtteket, a gyerekeket ugyanez felvillanyozza. Lehet, hogy Isten is ugyanígy örvendezik a monotonitásnak. Lehet, hogy Isten minden napot úgy kezd, hogy ezt mondja a Napnak: “Kelj fel újra!” és a nap befejeztével ezt mondja a Holdnak: “Kelj fel újra!”. Lehet, hogy Isten külön-külön alkot meg minden egyes margarétát és mégse un bele a dologba. Lehet, hogy nála örökké megmarad a gyermekkor jókedvű kíváncsisága. Mi bűnösek vagyunk és felnőtté váltunk, de mennyei Apukánk “fiatalabb” nálunk.
Isten öröme és lelkesedése felfedezhető a Teremtés minden pontján:
1Móz 1-31 Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap. Azután ezt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket. Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap. Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a száraz. És úgy történt. Azután elnevezte Isten a szárazat földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte. És látta Isten, hogy ez jó. Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben magva lesz a földön. És úgy történt. Hajtott tehát a föld növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és gyümölcstermő fát, amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel: harmadik nap. Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és meghatározó jelei legyenek az ünnepeknek, a napoknak és az esztendőknek. Legyenek ezek világító testek az égbolton, hogy világítsanak a földre. És úgy történt. Megalkotta Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka; meg a csillagokat. Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre, és uralkodjanak nappal meg éjszaka, és elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel: negyedik nap. Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az égbolt alatt. És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő különféle fajta úszó élőlényeket, és a különféle fajta madarakat. És látta Isten, hogy ez jó. Azután megáldotta őket Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek meg a tenger vizét; a madár is sokasodjék a földön! Így lett este, és lett reggel: ötödik nap. Azután ezt mondta Isten: Hozzon létre a föld különféle fajta élőlényeket: különféle fajta barmokat, csúszómászókat és egyéb földi állatokat. És úgy történt. Megalkotta Isten a különféle fajta földi állatokat, a különféle fajta barmokat, meg a föld mindenféle csúszómászóját. És látta Isten, hogy ez jó. Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik. Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen! Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.
Kitérő: Kezdetben vegák voltunk? Lehet, h. vissza kéne térni...
Jézus is Örömhozó és Örömhordozó volt a Földön:
Mt 4, 23 Azután bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, és gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget a nép körében.
Az első, üldözött, keresztények öröme földöntúli öröm:
1 Pt 1, 8.9 Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét.
Jézus utolsó kívánságainak és kéréseinek egyike, másika:
Jn 15, 9-12 "Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben. Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen" Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.
Jn 17, 1, 13 Miután ezeket mondta Jézus, tekintetét az égre emelve így szólt: "Atyám, eljött az óra: dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged... Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük.
Tanácsok vagy inkább parancsok? a Mestertől az örömmel kapcsolatban:
Fil 4, 4 Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek.
1 Thessz 5, 16-18 Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.
Ez szinte súlyos...Felszabadító rájönni, hogy Isten nem azt akarja, hogy csupán a törvényre koncentrálva erőtlenségeinken keseregjünk, inkább azt szeretné, ha belefeledkeznénk a Ő ünneplésébe. Kedves, gyengéd, csitítgató, jókedvű, boldog, ünneplő Isten...ezt az igét még sosem olvastam, erős...
Neh 8, 8-12, 17 Szakaszokra osztva olvasták a könyvet, Isten törvényét, és úgy magyarázták, hogy a nép megértette az olvasottakat. Akkor Nehémiás királyi helytartó és az írástudó Ezsdrás pap meg a léviták, akik magyaráztak a népnek, így szóltak az egész néphez: Az Úrnak, a ti Isteneteknek szent napja ez. Ne gyászoljatok, és ne sírjatok! Ugyanis az egész nép sírt, amikor hallgatta a törvény szavait. Majd ezt mondták nekik: Menjetek, egyetek jó falatokat, igyatok édes italokat, és juttassatok belőle azoknak is, akiknek nincs, mert a mi Urunknak szent napja ez. Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való öröm erőt ad nektek! A léviták így csitítgatták az egész népet: Csillapodjatok, mert szent ez a nap, és ne bánkódjatok! Ekkor elment az egész nép, hogy egyenek, igyanak és másoknak is juttassanak belőle, és nagy örömünnepet tartsanak, mert megértették mindazt, amire oktatták őket.
Valaki fesse már le ezt a gyönyörű ígéretet, már alig várom, hogy ott legyek!!
Ézs 35, 1-1o Örülni fog a puszta és a szomjú föld, vigad a pusztaság, és kivirágzik rajta a nárcisz. Virágba borul és vigad, vígan örvendezik. Része lesz a Libánon pompájában, a Karmel és Sárón díszében. Meglátják az Úr dicsőségét, Istenünk méltóságát. Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket! Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek! Íme, jön Istenetek, és bosszút áll, jön Isten, és megfizet, megszabadít benneteket! Akkor kinyílnak a vakok szemei, és megnyílnak a süketek fülei. Szökellni fog a sánta, mint a szarvas, és ujjong a néma nyelve. Mert víz fakad a pusztaságban, és patakok erednek a pusztában. Tóvá lesz a délibáb, és víz fakad a szomjú földön. Ahol azelőtt sakálok tanyáztak, nád és káka terem. Jól megépített útja lesz, amelyet szent útnak hívnak. Nem jár azon tisztátalan, csak az Úr népe járhat rajta, bolondok nem tévednek rá. Nem lesz ott oroszlán, nem megy rá ragadozó vad, ilyen nem lesz található, hanem a megváltottak járnak rajta. Amikor visszatérnek, akiket az Úr kiváltott, ujjongva vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik.
Kitérő: Azért jó oroszlánok remélem lesznek:) Mit jelent az, hogy tóvá lesz a délibáb?
Ezt nézzétek meg barátaim, őrület, a teremtett világ lenyűgöz, tuti, h. ilyen oroszlánok lesznek:
Az öröm nem a körülményeimmel függ össze, hanem a szívem állapotával és a gondolkodásommal, egyszerűen örömkeresésre kell átprogramoznom magam. MA kezdem...
Ötletek örömkeresőknek:
“Akármennyire is panaszkodunk, hogy rohanás az életünk, mégis nap, mint nap a rohanás kényszerében élünk. Fontosnak érezzük tőle magunkat, fenntartja az adrenalinszintünket, és addig sem kell az életünk mélységeivel szembesülni.” (John Ortberg)
Business creates barrenness, barrenness creates business.
Az elfoglaltság ürességet okoz, az üresség elfoglaltságra sarkall.
Egy bölcs testvér szerint a legtöbb amit tehetünk lelki egészségünkért ez:
Kegyetlenül számold fel a rohanást az életedben!
A rohanás a lelki élet legnagyobb ellensége.
“Roham-láz”
Legtöbbünk zaklatott, rohanó életet él. Annyira sietünk és annyira el vagyunk foglalva, hogy
igazából nem is éljük az életet, hanem csak felületesen átfutunk rajta. Ez a halálos iram persze egészségtelen, mind lelki, mind testi szempontból. A “roham-láz” nemcsak rendezetlen időbeosztásunkat leplezi le, hanem szívünk rendezetlenségére is rámutat. De megzabolázhatjuk magunkat, és tanulhatunk a Mestertől, aki bár elfoglalt volt, soha nem rohant.
Mk 6, 3o-46 Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszélték neki mindazt, amit tettek és tanítottak. Ő pedig így szólt hozzájuk: "Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé." Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük. Elhajóztak tehát egy lakatlan helyre magukban. De sokan meglátták és felismerték őt, amikor elindultak, ezért minden városból összefutottak oda, és megelőzték őket. Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őket sok mindenre tanítani. De amikor az idő már későre járt, odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki: "Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár. Bocsásd el őket, hogy a környező településekre és falvakba menve ennivalót vegyenek maguknak." Ő azonban így válaszolt nekik: "Ti adjatok nekik enni!" Mire ők ezt mondták neki: "Talán mi menjünk el, és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?" Jézus azonban megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" Amikor megnézték, így szóltak: "Öt kenyerünk van, meg két halunk." Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit egy-egy csoportba a zöld fűre. Le is ültek százas és ötvenes csoportokban. Ekkor Jézus vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak. Miután mind ettek, és jól is laktak, összeszedték a kenyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a halakból maradt. Akik pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak férfiak. Ekkor Jézus azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Bétsaida felé, amíg ő elbocsátja a sokaságot. De miután elbúcsúzott tőlük, felment a hegyre imádkozni.
Wow, pedig Ő már csak fáradt lehetett egy ilyan nap után, de az Atya jelenlétében pihent meg, szenvedélyesen kereste a nyugalom, a feltöltődés helyét amikor elfáradt, pedig Ő Isten. Határokba bújt értünk, megmutatta, hogy a fáradtságot fel kell ismerni és reagálni kell rá, pihenni kell, ezt gyakran elfelejtjük, és szupermenekként, meg szuperwumenekként halálra hajszoljuk magunkat, mintha ezt várná tőlünk Valaki, mintha ez adná meg az értékünket, mintha a munka szolgái lennénk, mintha a tettek szolgái lennénk. Jézus nemcsak meghalt értünk, hanem értünk élt, ez a rész épp annyira fontos, mint a megváltás, csak kevesebbet gondolunk rá. Mit jelent Őt követni? Megtagadni a földi sodrást, kilépni az idő önkényuralmából? "Az idők gonoszak...":) Mi lesz velünk a mennyben idő nélkül?
Lk 5, 15-16 De a híre annál jobban terjedt, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassák, és meggyógyítsa őket betegségeikből. Ő azonban visszavonult a pusztába, és imádkozott.
Puszta, elhagyatott helyek, milyen kiváltságosak vagytok, hogy hallottátok kérdezni, sóhajtani, sírni, kacagni az IstenFiút...
Lk 1o, 38-42 Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta. Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét.Márta pedig teljesen lefoglalta magát a sokféle szolgálattal. Ezért előállt Márta, és így szólt: "Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen!" Az Úr azonban így felelt neki: "Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle."
A rohanás felszámolása nem pusztán azt jelenti, hogy kihúzok pár dolgot a napi tennivalóim közül, hanem inkább azt, hogy felállítom a helyes fontossági sorrendet az életemben. Az Élő Ige számtalanszor figyelmeztet, hogy ne hagyjuk magunkat felemésztődni a földi dolgokban, hiszen a pénz hajhászása, az ételért, ruházatért, lakóhelyért való aggodalom, az elismerés és hatalom utáni vágy mind-mind rohanásra unszol. Szedjük rendbe a lelkünket:
Mt 16, 26 Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Vagy mit adhat az ember váltságdíjul a lelkéért?
1Tim6, 6-7 Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle.
Fil 3, 18-21 Mert sokan élnek másképpen: akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, hogy ők a Krisztus keresztjének ellenségei; az ő végük kárhozat, a hasuk az istenük, és azzal dicsekszenek, ami a gyalázatuk, mert földi dolgokkal törődnek. Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket, azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket.
A lelassulás és az egyedüllét lelki gyakorlata
Vajon miért rettegünk és menekülünk olyan eszeveszetten az egyedülléttől?
Azokra az időkre, amikor minden oldalról nyomás nehezedik ránk és folyton úgy érezzük, rohannunk kell, mert nem leszünk készen:
1Pt 5,7 Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.
Fil 4,6-7 Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.
Gyakorlati ötletek lassulni vágyóknak:
állj be a hosszabb sorba a boltban, engedj magad elé valakit, kezdd el élni és élvezni a várakozást bármilyen helyzetben is kell várakoznod, vezess a lassabb sávban, tölts naponta hosszabb időt egyedül Istennel, amikor mindentől elvonulhatsz, fellélegezhetsz, feltöltődhetsz, láthatod magad szeretett és szent gyermekként, és reflektálhatsz életed történéseire. Az egyedüllétben tanulhatjuk meg igazán ünnepelni az ÉLETet, itt hallhatjuk meg Isten nevetését, sírását, itt válhatunk hálássá, kell hozzá a CSEND.
Örömünneplés
Joy is the serious business of Heaven. (C.S.Lewis)
Az öröm a legkomolyabb elfoglaltság a mennyben.
(G.K. Chesterton: Orthodoxy) A gyerekek annyira tele vannak életszeretettel és energiával, hogy élvezik ha újra meg újra kipróbálhatnak, megnézhetnek, vagy meghallgathatnak valamit. Míg a monoton ismétlés képes az őrületbe kergetni a felnőtteket, a gyerekeket ugyanez felvillanyozza. Lehet, hogy Isten is ugyanígy örvendezik a monotonitásnak. Lehet, hogy Isten minden napot úgy kezd, hogy ezt mondja a Napnak: “Kelj fel újra!” és a nap befejeztével ezt mondja a Holdnak: “Kelj fel újra!”. Lehet, hogy Isten külön-külön alkot meg minden egyes margarétát és mégse un bele a dologba. Lehet, hogy nála örökké megmarad a gyermekkor jókedvű kíváncsisága. Mi bűnösek vagyunk és felnőtté váltunk, de mennyei Apukánk “fiatalabb” nálunk.
Isten öröme és lelkesedése felfedezhető a Teremtés minden pontján:
1Móz 1-31 Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap. Azután ezt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket. Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap. Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a száraz. És úgy történt. Azután elnevezte Isten a szárazat földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte. És látta Isten, hogy ez jó. Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben magva lesz a földön. És úgy történt. Hajtott tehát a föld növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és gyümölcstermő fát, amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel: harmadik nap. Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és meghatározó jelei legyenek az ünnepeknek, a napoknak és az esztendőknek. Legyenek ezek világító testek az égbolton, hogy világítsanak a földre. És úgy történt. Megalkotta Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka; meg a csillagokat. Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre, és uralkodjanak nappal meg éjszaka, és elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel: negyedik nap. Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az égbolt alatt. És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő különféle fajta úszó élőlényeket, és a különféle fajta madarakat. És látta Isten, hogy ez jó. Azután megáldotta őket Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek meg a tenger vizét; a madár is sokasodjék a földön! Így lett este, és lett reggel: ötödik nap. Azután ezt mondta Isten: Hozzon létre a föld különféle fajta élőlényeket: különféle fajta barmokat, csúszómászókat és egyéb földi állatokat. És úgy történt. Megalkotta Isten a különféle fajta földi állatokat, a különféle fajta barmokat, meg a föld mindenféle csúszómászóját. És látta Isten, hogy ez jó. Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik. Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen! Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.
Kitérő: Kezdetben vegák voltunk? Lehet, h. vissza kéne térni...
Jézus is Örömhozó és Örömhordozó volt a Földön:
Mt 4, 23 Azután bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, és gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget a nép körében.
Az első, üldözött, keresztények öröme földöntúli öröm:
1 Pt 1, 8.9 Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét.
Jézus utolsó kívánságainak és kéréseinek egyike, másika:
Jn 15, 9-12 "Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben. Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen" Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.
Jn 17, 1, 13 Miután ezeket mondta Jézus, tekintetét az égre emelve így szólt: "Atyám, eljött az óra: dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged... Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük.
Tanácsok vagy inkább parancsok? a Mestertől az örömmel kapcsolatban:
Fil 4, 4 Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek.
1 Thessz 5, 16-18 Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.
Ez szinte súlyos...Felszabadító rájönni, hogy Isten nem azt akarja, hogy csupán a törvényre koncentrálva erőtlenségeinken keseregjünk, inkább azt szeretné, ha belefeledkeznénk a Ő ünneplésébe. Kedves, gyengéd, csitítgató, jókedvű, boldog, ünneplő Isten...ezt az igét még sosem olvastam, erős...
Neh 8, 8-12, 17 Szakaszokra osztva olvasták a könyvet, Isten törvényét, és úgy magyarázták, hogy a nép megértette az olvasottakat. Akkor Nehémiás királyi helytartó és az írástudó Ezsdrás pap meg a léviták, akik magyaráztak a népnek, így szóltak az egész néphez: Az Úrnak, a ti Isteneteknek szent napja ez. Ne gyászoljatok, és ne sírjatok! Ugyanis az egész nép sírt, amikor hallgatta a törvény szavait. Majd ezt mondták nekik: Menjetek, egyetek jó falatokat, igyatok édes italokat, és juttassatok belőle azoknak is, akiknek nincs, mert a mi Urunknak szent napja ez. Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való öröm erőt ad nektek! A léviták így csitítgatták az egész népet: Csillapodjatok, mert szent ez a nap, és ne bánkódjatok! Ekkor elment az egész nép, hogy egyenek, igyanak és másoknak is juttassanak belőle, és nagy örömünnepet tartsanak, mert megértették mindazt, amire oktatták őket.
Valaki fesse már le ezt a gyönyörű ígéretet, már alig várom, hogy ott legyek!!
Ézs 35, 1-1o Örülni fog a puszta és a szomjú föld, vigad a pusztaság, és kivirágzik rajta a nárcisz. Virágba borul és vigad, vígan örvendezik. Része lesz a Libánon pompájában, a Karmel és Sárón díszében. Meglátják az Úr dicsőségét, Istenünk méltóságát. Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket! Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek! Íme, jön Istenetek, és bosszút áll, jön Isten, és megfizet, megszabadít benneteket! Akkor kinyílnak a vakok szemei, és megnyílnak a süketek fülei. Szökellni fog a sánta, mint a szarvas, és ujjong a néma nyelve. Mert víz fakad a pusztaságban, és patakok erednek a pusztában. Tóvá lesz a délibáb, és víz fakad a szomjú földön. Ahol azelőtt sakálok tanyáztak, nád és káka terem. Jól megépített útja lesz, amelyet szent útnak hívnak. Nem jár azon tisztátalan, csak az Úr népe járhat rajta, bolondok nem tévednek rá. Nem lesz ott oroszlán, nem megy rá ragadozó vad, ilyen nem lesz található, hanem a megváltottak járnak rajta. Amikor visszatérnek, akiket az Úr kiváltott, ujjongva vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik.
Kitérő: Azért jó oroszlánok remélem lesznek:) Mit jelent az, hogy tóvá lesz a délibáb?
Ezt nézzétek meg barátaim, őrület, a teremtett világ lenyűgöz, tuti, h. ilyen oroszlánok lesznek:
Az öröm nem a körülményeimmel függ össze, hanem a szívem állapotával és a gondolkodásommal, egyszerűen örömkeresésre kell átprogramoznom magam. MA kezdem...
Ötletek örömkeresőknek:
- kérd a Szent Lelket, hogy töltsön be az Atya örömével...
- nézd az eseményeket és az életet Isten nagy és győztes történetének részeként, általában imádkozás helyett aggódunk, fordítsd feje tetejére a világot: amikor felüti a fejét az aggodalom imádkozd ki magadból!!
- tanulj meg ünnepelni: jelöld ki minden héten az ünneplés idejét. Ilyenkor foglalkozz olyan dolgokkal, amiket szeretsz, tölts időt legkedvesebb szeretteiddel, barátaiddal, hordd a kedvenc ruháidat, színeidet,hallgasd a kedvenc zenéidet, edd a kedvenc kajádat, aludj, olvass, kirándulj többet, vedd körül magad szépséggel, kapcsold ki a tv-t egy hétre, és töltsd helyette az idődet értelmesen...Ízlelgesd, kóstolgasd ezeket a pillanatokat, és adj hálát a Felségesnek túláradó jóságáért.
- Keress egy életteli öröm-mentort, akinek a jelenlétében feltöltődsz, aki aktívvá, ragyogóvá tesz és tanulj tőle.
Megjegyzések